Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Avagy az utam a megvilágosodás felé +18

Egyéni Panel Buddha

Egyéni Panel Buddha

Álom blokk

2017. szeptember 27. - Egyéni Panel Buddha 018

 

Az első álom átlagos. A második az ütősebb, a harmadik a legakciódúsabb, de elmesélem az elsőt is. Kíváncsi vagyok, mit szólna hozzá egy pszichológus, vagy álomfejtő. 
Na jó hagyjuk. Amíg szabad lábon védekezhetek, addig jó így nekem, nem kell a balhé. Örülök, hogy mindkét kezemet szabadon használhatom. És a spirituális fejlődésem is a magam tempójában halad.

A régi lakásunknál voltam, amit a bank a valóságban már elvitt anyám jóvoltából . Gondoltam, hogy beköltözhetnénk, mert senki sem lakik itt. Aztán, amikor elmentem és visszajöttem, már benne volt a lakásban anyám.
Akartam vele beszélni, de nem egyedül, mert engem sz"rba sem nézett soha, úgyhogy hívtam a páromat, hogy jöjjön már, de ő épp lesz' arta, persze mondta, hogy jönnni fog, de tudtam, hogy több óra kérdése. 
Elbújtam, hogy anyám ne vegyen észre, ès ekkor megjelent a fekete macskám, de úgy, hogy két fekete macska képében. Az egyik odajött hozzám, a másik nem vett észre, de gondoltam, hogy nemsokára magamhoz hívom. 
Ennyi

Második álom
Egy sztriptízbárban dolgoztam, ahol az volt a feladatom, hogy a műszak első felében hitelkártyàkat értékesítsek, a másodikban pedig táncoljak. 
Éppen az emeleten értékesítettem a kártyákat , a női kisfőnökkel, aki a valóságban a párom főnöke, és szokás szerint azt sem tudta, hogy mi a f&sz van, megírta a szerződést a hitelkártyákról úgy, hogy érdemben nem adott tájékoztatást. 
Mondtam az ügyfeleknek, hogy azért ez nem egészen így működik, és elmondom a teljes tájékoztatást a lejjebbi szinten. 
Felálltunk, lementünk.
Odalent a nagyobb főnök ült pöffeszkedve, fehér sportos inges nadrágszerűségben. Körülötte a táncoslányok, meg vendégek. Rámripakodott, hogy miért nem a dolgomat végzem, miért nem vagyok már táncos ruhába átöltözve. Én megvédtem magam, mondva, hogy a dolgomat végzem. Mindeközben a nagyobb főnök rámirányította a reflektort, és mindenki előtt meg akart alázni. Én ezt tudtam, és érdekes módon nem jöttem zavarba, tudtam, hogy egy g&ci, és kész. 
Erre felkért a közönség soraiból egy üzlettársát, hogy miért nem alkalmazott ő engem, amikor elküldtem a jelentkezésemet. Azt mondta, hogy azért, mert egy sz' ardarab vagyok, és szerencsétlen is. 
Erre azt mondtam, hogy lehet, hogy az vagyok, de egész életemben próbáltam jobb lenni. 
Egy csomó gondolat cikázott a fejemben, de egyelőre semmi olyan nem jutott hirtelen eszembe, amivel kemènyen vissza tudok vágni. 
A közönség pedig nem foglalt állást a főnökség mellett, mert végig síri csend volt, pedig azért csinálta velem a fesztivált, hogy megalázzon, kirúgjon és nevessen a közönség, miközben én sírok. De nem jött össze neki. Haha.
Sajnos ekkor felébredtem.

 

Harmadik álom
Egy parkban voltunk, és egy késes gyilkos mészárolta az embereket. Én kicsavartam a kezéből a kést, bedobtam a bokrok közé, és rendőrt hívtam. 
Vártam, vártam. Csak nem akartak kiérkezni a rendőrök, ezért megint el kellett kezdeni a menekülést, mert újra késhez jutott a gyilkos.
Eszelősen röhögött, ahogyan rátámadt az emberekre, és megmártotta beléjük a kést. 
Valami csaj ekkor mellém keveredett. A gyilkos éppen megint elért hozzám, és másodszor is kicsavartam a kezéből a kést.

A bejegyzés trackback címe:

https://egyenipanelbuddha.blog.hu/api/trackback/id/tr3512901412

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása