Az első álom átlagos. A második az ütősebb, a harmadik a legakciódúsabb, de elmesélem az elsőt is. Kíváncsi vagyok, mit szólna hozzá egy pszichológus, vagy álomfejtő.
Na jó hagyjuk. Amíg szabad lábon védekezhetek, addig jó így nekem, nem kell a balhé. Örülök, hogy mindkét kezemet szabadon használhatom. És a spirituális fejlődésem is a magam tempójában halad.
A régi lakásunknál voltam, amit a bank a valóságban már elvitt anyám jóvoltából . Gondoltam, hogy beköltözhetnénk, mert senki sem lakik itt. Aztán, amikor elmentem és visszajöttem, már benne volt a lakásban anyám.
Akartam vele beszélni, de nem egyedül, mert engem sz"rba sem nézett soha, úgyhogy hívtam a páromat, hogy jöjjön már, de ő épp lesz' arta, persze mondta, hogy jönnni fog, de tudtam, hogy több óra kérdése.
Elbújtam, hogy anyám ne vegyen észre, ès ekkor megjelent a fekete macskám, de úgy, hogy két fekete macska képében. Az egyik odajött hozzám, a másik nem vett észre, de gondoltam, hogy nemsokára magamhoz hívom.
Ennyi
Második álom
Egy sztriptízbárban dolgoztam, ahol az volt a feladatom, hogy a műszak első felében hitelkártyàkat értékesítsek, a másodikban pedig táncoljak.
Éppen az emeleten értékesítettem a kártyákat , a női kisfőnökkel, aki a valóságban a párom főnöke, és szokás szerint azt sem tudta, hogy mi a f&sz van, megírta a szerződést a hitelkártyákról úgy, hogy érdemben nem adott tájékoztatást.
Mondtam az ügyfeleknek, hogy azért ez nem egészen így működik, és elmondom a teljes tájékoztatást a lejjebbi szinten.
Felálltunk, lementünk.
Odalent a nagyobb főnök ült pöffeszkedve, fehér sportos inges nadrágszerűségben. Körülötte a táncoslányok, meg vendégek. Rámripakodott, hogy miért nem a dolgomat végzem, miért nem vagyok már táncos ruhába átöltözve. Én megvédtem magam, mondva, hogy a dolgomat végzem. Mindeközben a nagyobb főnök rámirányította a reflektort, és mindenki előtt meg akart alázni. Én ezt tudtam, és érdekes módon nem jöttem zavarba, tudtam, hogy egy g&ci, és kész.
Erre felkért a közönség soraiból egy üzlettársát, hogy miért nem alkalmazott ő engem, amikor elküldtem a jelentkezésemet. Azt mondta, hogy azért, mert egy sz' ardarab vagyok, és szerencsétlen is.
Erre azt mondtam, hogy lehet, hogy az vagyok, de egész életemben próbáltam jobb lenni.
Egy csomó gondolat cikázott a fejemben, de egyelőre semmi olyan nem jutott hirtelen eszembe, amivel kemènyen vissza tudok vágni.
A közönség pedig nem foglalt állást a főnökség mellett, mert végig síri csend volt, pedig azért csinálta velem a fesztivált, hogy megalázzon, kirúgjon és nevessen a közönség, miközben én sírok. De nem jött össze neki. Haha.
Sajnos ekkor felébredtem.
Harmadik álom
Egy parkban voltunk, és egy késes gyilkos mészárolta az embereket. Én kicsavartam a kezéből a kést, bedobtam a bokrok közé, és rendőrt hívtam.
Vártam, vártam. Csak nem akartak kiérkezni a rendőrök, ezért megint el kellett kezdeni a menekülést, mert újra késhez jutott a gyilkos.
Eszelősen röhögött, ahogyan rátámadt az emberekre, és megmártotta beléjük a kést.
Valami csaj ekkor mellém keveredett. A gyilkos éppen megint elért hozzám, és másodszor is kicsavartam a kezéből a kést.